Az egységes ellenzék szerint a kormány 12 év alatt nemcsak anyagilag és erkölcsileg alázta meg a pedagógusokat, hanem gyakorlatilag "a megélhetési válság szélére" taszította őket.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a pedagógusoktól elvették az őket megillető fizetésemelést, az életpályájuk biztonságát, a szabadságukat, az autonómiájukat, és most el akarják venni a sztrájkjogot is.
A kormány megfélemlítéssel, politikai üzengetéssel, fenyegetéssel és fizetéselvonással próbálta meg elvenni a tanárok kedvét attól, hogy felhívják a figyelmet a magyar iskolákban uralkodó tarthatatlan állapotokra - jelentette ki a képviselő, aki az ellenzék nevében szolidaritását fejezte ki a sztrájkolóknak.
Azt ígérte, hogy ha az ellenzék alakíthat kormányt, akkor a következő ciklus alatt legalább ötven százalékkal emelik az ágazat béreit.
Hozzátette, ezzel egy időben helyreállítják a tankönyvválasztás szabadságát, az "értelmetlen központosítás és bürokrácia" helyett pedig visszaadják az oktatási intézményeket a helyi közösségeknek.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy a kormány 2014 óta nem hajlandó emelni a pedagógusbérek vetítési alapját. Ennek következményeként egy román pedagógus több mint ötvenezer forinttal keres többet, mint magyar társa - tette hozzá. Külön kiemelte, hogy az OECD-országok között Magyarország áll a második legrosszabb helyen, ha a pedagógusbéreket 15, a pályán eltöltött év után hasonlítják össze.
Egy kezdő pedagógus fizetése nem haladja meg a szakmunkás-minimálbért, vagyis a nettó 173 ezer forintot - mutatott rá a képviselő.
