Azért, mert tényleg egyre szegényebbek vagyunk! Orbán nem tesz semmit, hogy ezt megállítsa, pedig minden második magyar ember egyre szegényebben él.
Minden második magyar embernek egyre rosszabb az anyagi helyzete. A magyar lakosság 58 százaléka ugyanis nem tud lépést tartani a drágulással. Ez hihetetlenül sok ember. 27 százalék pedig csak körülbelül tudja a víz felszínén tartani magát. Mindössze a lakosság 3 százaléka tud javítani az élethelyzetén.
Ezeket az adatokat nem hasraütésre mondjuk be. A Reacty Digital reprezentatív felmérése derítette ki, amit a G7 írt meg.
A magyar felnőtt lakosság 27 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt hat hónap alatt 1-10 százalék között nőtt a jövedelme. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az időszakban közel 8 százalékos volt az infláció, ez azt jelenti, hogy a lakosságnak ez a 27 százaléka érezheti úgy, hogy körülbelül megtartotta az anyagi helyzetét, vagy csak kis mértékben romlott a helyzete.
A válaszadók 40 százalékának nem nőtt a jövedelme. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a társadalom 40 százaléka (tehát 10-ből 4 ember) ugyanolyan anyagi helyzetben van, mint fél éve. A drágulás miatt ugyanis ők is egyre kevesebbet tudnak vásárolni, szegényedtek.
Ők körülbelül 8 százalékos reálérték csökkenésben vannak hat hónap alatt. A legnagyobb életkori csoportot ezen belül a 45-59 éves korosztály alkotja.
18% pedig egyértelműen leszakadóban van
A válaszadók 18 százaléka már egyértelműen leszakadóban van. Ők azt mondták, csökkent a jövedelmük. Ennek a csoportnak a leginkább jellemző adatai:
- 39 százalékuk a 30-44 éves korosztályba tartozik,
- 32 százalékban szakmunkás végzettségűek,
- 37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók,
- és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak.
Sokan tehát azért érzik egyre szegényebbnek magukat, mert csökkent a bevételük, plusz a drágulás miatt még nehezebb megfizetni az ételt. De a társadalom nagy része azért érzi egyre szegényebbnek magát, mert még ha nőtt is a bevétele, akkor sem annyival, amennyivel minden más drágult.
A lakosságnak mindössze 14 százaléka jelzett 10 százaléknál nagyobb jövedelem emelkedést. Ez alapján ők még a 8%-os infláció ellenére is egy kicsit több pénzből gazdálkodhatnak, mint fél éve. De ez a lakosságnak csak a 14%, azaz 10-ből csak 1 ember.
A felmérés szerint egyébként az életszínvonal romlására az általános reakció a spórolás, mindenen. A lakosság tömegesen fogja vissza a fogyasztását, és a kereslet általános visszaesése egyre komolyabb válságba taszítja a kereskedelmet és bizonyos szolgáltató szektorokat.
