Hatályon kívül helyezte az ukrán parlament a még Zelenszkij elődje idején elfogadott, jogkorlátozó ukrán nyelvtörvényt. Az új törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben. Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, a közösség kulturális identitásának megőrzésére.
Az ukrán parlament új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit - számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása alapján.
A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.
Az előterjesztés rögzíti a "nemzeti kisebbségek (közösségek)" fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.
A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem
- emelte ki az Interfax-Ukrajina.
A hírügynökség tájékoztatása szerint
a törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben. Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, a közösség kulturális identitásának megőrzésére.
A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei - amelyek kifogásokat emeltek a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló 2019-es jogszabállyal, közismertebb nevén a nyelvtörvénnyel szemben, mert a kisebbségek jogainak csorbítását látták bennük - évek óta sürgették Kijevet, hogy hozzon az ukrajnai kisebbségek védelmét szavatoló jogszabályt.
(MTI)
Kapcsolódik
Az ukrán ombudsmannal találkozott a Momentum delegációja, a nyelvtörvény és a Turul-szobor is szóba került
Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, a szabad generáció tagjait, senki sem zsarolhatja és irányíthatja külföldről. Ezért megtesszük, ami nemzetünk határon inneni és túli közösségének érdekében áll az Európai Unió és a NATO tagjaként. - jelentette ki Kijevben Gelencsér Ferenc, a párt elnöke.
Kapcsolódik
Momentum: A magyar kormány cserbenhagyja a kárpátaljai magyarokat
Az uniós hitel blokkolása nemcsak az ukrán néppel, hanem a kárpátaljai magyarsággal szemben is bűn – jelentette ki Tompos Márton, aki Gelencsér Ferenc pártelnök-frakcióvezetővel jelenleg Ukrajnában van a pártjuk parlamenti delegációja tagjaként.
Kapcsolódik
Kártyavárként omlik össze Orbán sok hazugsága a határon túli magyarok védelméről
Nagyon úgy fest, hogy Orbánt csak akkor érdekli a kárpátaljai magyarok sorsa, amikor számít a szavazatukra. Most, hogy óriási a baj, magukra hagyta őket.
