Ukrán gyerekeket deportáló elnököt is védene a szankcióktól a magyar kormány.
Három embert nem engedne uniós szankciós listára venni Magyarország, köztük az orosz védelmiminiszter-helyettesét és az ukrán gyerekek kényszerdeportálását segítő tatár elnököt – értesült a Szabad Európa.
Az újabb szankciós körben 71 olyan személyt szankcionálna az Európai Unió Josep Borrell külügyi főbiztos javaslata alapján, akik aktívan segítik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját.
A három személy, akiknek szankcionálását nem engedné Magyarország:
- Tatyjana Viktorovna Sevcova védelmiminiszter-helyettes az orosz Védelmi Minisztérium költségvetéséért és a minisztérium pénzügyi tevékenységeiért felel, azaz ő dönt például az Ukrajnában harcoló orosz katonák fizetéséről, a háború finanszírozásáról – ezzel indokolja Josep Borrell, miért szankcionálnák őt. Az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália korábban már szankciós listára tette Sevcovát.
- Vlagyimir Mihajlovics Morozov az Oroszország és Belarusz közötti összeköttetést biztosító Belarusz Vasutak vezetője, ekként pedig segíti az orosz háborús logisztikát – szól a szankcionálás indoka. Kanadai szankciós listáján már szerepel Morozov.
- Rusztam Nurgalijevics Minnyihanov az egyik orosz tagköztársaság, Tatárföld elnöke, e szerepkörében pedig segíti az ukrán gyerekek illegális és erőszakos deportálását a Tatárföldön található táborokba, köztük a Zelenodolszkij körzetben található Miras táborba, ez pedig sérti az ukrán gyerekek jogait és az ukrán törvényeket – áll a főbiztos indoklásában. Minnyihanovot korábban az Egyesült Államok már szankciós listára tette.
Korábban már voltak hasonló próbálkozásai a magyar kormánynak. Tavaly nyáron nagy felzúdulást keltett, hogy a magyar vétónak engedve az EU végül nem tette szankciós listára Kirill pátriárkát, aki Putyin elnök és a háború feltétlen híve.
