Mint szinte minden településen, Pestszentlőrincen is van Petőfi utca. 1916-ban nevezték el a forradalmár költőről a Bókaytelepen az egykori Eperfasor utcát, csatlakozva ezzel a szabadságharc két legjelesebb alakjához, a telep első két utcájának nevet adó Kossuth Lajoshoz és Batthyány Lajoshoz - írja a Tomory Lajos Múzeum Facebookon
Petőfi Sándor - aki éppen 200 éve, 1823. január 1-jén született - az ország minden szegletében megfordult, több településen is van olyan fa, ház, szék, amelynél megpihent. Pest felé vezető útján bizonyára átballagott a mai XVIII. kerület helyén lévő pusztán is.
Leszállhatott az ökrös szekérről a Szarvas csárdánál tartott pihenő idején, vagy unottan bámult ki a dimbes-dombos, mocsaras tájra a Pest felé robogó vonat ablakából, miközben a masiniszta a kőhídnál füttyentett egyet. Merthogy Petőfi idejében nem létezett még a mai település, sem az elődje, sem a vasútállomása, csupán egy pár száz ember által lakott majorság a Grassalkovich-kápolna környékén, az ország második vasútvonala, amely keresztül szelte a pusztát, meg az üllői országúton a Pest előtti utolsó pihenőhely, ahonnan már látni lehetett a várost.
Persze a XVIII. kerületiek is emlékezhetnek a 200 éve született költőre, ha végigsétálnak a róla elnevezett utcán, vagy elolvassák emlékműre vésett sorait. Mint szinte minden településen, Pestszentlőrincen is van Petőfi utca. 1916-ban nevezték el a forradalmár költőről a Bókaytelepen az egykori Eperfasor utcát, csatlakozva ezzel a szabadságharc két legjelesebb alakjához, a telep első két utcájának nevet adó Kossuth Lajoshoz és Batthyány Lajoshoz.
Azonban a pestszentlőrincieket megelőzték a pestszentimreiek: az Újpéteritelepen már 1898-tól volt Petőfiről elnevezett utca, s a névazonosságot csak a XVIII. kerület létrehozása után tizenöt évvel, 1965-ben szüntették meg, addig mind a két településrészen volt egy-egy Petőfi utca. Ma az imrei közterület a Címer névre hallgat. És még egy: a Kossuth Ferenc-telepen a mai Táncsics Mihály utca eredeti neve is Petőfi utca volt, 1907-ben keresztelték át. Érdekes módon mind Pestszentlőrincen, mind Pestszentimrén a Petőfi utcában épült fel a település első óvoda céljára emelt épülete, 1905-ben, illetve 1931-ben.
Pestszentlőrincen két idézete is örök táblára van vésve a költőnek: az egyik talán közismertebb, a Kossuth téren az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékművén, Petőfi gránitba gravírozott fényképe alatt, míg a másik kissé rejtve, a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola falán huszonöt éve állít emléket a kőhídi csatának.
Forrás: Tomory Lajos Múzeum
Leszállhatott az ökrös szekérről a Szarvas csárdánál tartott pihenő idején, vagy unottan bámult ki a dimbes-dombos, mocsaras tájra a Pest felé robogó vonat ablakából, miközben a masiniszta a kőhídnál füttyentett egyet. Merthogy Petőfi idejében nem létezett még a mai település, sem az elődje, sem a vasútállomása, csupán egy pár száz ember által lakott majorság a Grassalkovich-kápolna környékén, az ország második vasútvonala, amely keresztül szelte a pusztát, meg az üllői országúton a Pest előtti utolsó pihenőhely, ahonnan már látni lehetett a várost.
Persze a XVIII. kerületiek is emlékezhetnek a 200 éve született költőre, ha végigsétálnak a róla elnevezett utcán, vagy elolvassák emlékműre vésett sorait. Mint szinte minden településen, Pestszentlőrincen is van Petőfi utca. 1916-ban nevezték el a forradalmár költőről a Bókaytelepen az egykori Eperfasor utcát, csatlakozva ezzel a szabadságharc két legjelesebb alakjához, a telep első két utcájának nevet adó Kossuth Lajoshoz és Batthyány Lajoshoz.
Azonban a pestszentlőrincieket megelőzték a pestszentimreiek: az Újpéteritelepen már 1898-tól volt Petőfiről elnevezett utca, s a névazonosságot csak a XVIII. kerület létrehozása után tizenöt évvel, 1965-ben szüntették meg, addig mind a két településrészen volt egy-egy Petőfi utca. Ma az imrei közterület a Címer névre hallgat. És még egy: a Kossuth Ferenc-telepen a mai Táncsics Mihály utca eredeti neve is Petőfi utca volt, 1907-ben keresztelték át. Érdekes módon mind Pestszentlőrincen, mind Pestszentimrén a Petőfi utcában épült fel a település első óvoda céljára emelt épülete, 1905-ben, illetve 1931-ben.
Pestszentlőrincen két idézete is örök táblára van vésve a költőnek: az egyik talán közismertebb, a Kossuth téren az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékművén, Petőfi gránitba gravírozott fényképe alatt, míg a másik kissé rejtve, a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola falán huszonöt éve állít emléket a kőhídi csatának.
Forrás: Tomory Lajos Múzeum
