De legalább már nem nagyobb az áremelkedés éves mértéke a KSH márciusi adatai szerint, mint februárban. Igaz, nem is igazán kisebb.
Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.
Az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett tavaly márciushoz viszonyítva. Ezen belül a leginkább a tojásé (74,0 százalék), a tejtermékeké (72,8 százalék), a vaj és vajkrémé (68,0 százalék), a kenyéré (67,0 százalék), az édesipari lisztesárué (66,2 százalék), a sajté (60,6 százalék), a száraztésztáé (53,9 százalék), a tejé (50,4 százalék) és a péksüteményeké (48,0 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (9,7 százalék) és az étolaj (3,9 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4 százalékkal drágultak.
Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 26,9 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások díja 13,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 35,7, a sport- és múzeumi belépők 27,7, az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 26,4, a belföldi üdülés, illetve a járműjavítás és -karbantartás egyaránt 24,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6 százalékkal került többe.
Februárhoz viszonyítva az árak átlagosan 0,8 százalékos emelkedésén belül az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,1, a kávé 5,1, az alkoholmentes üdítőitalok 4,5, a büféáruk, illetve a csokoládé, kakaó egyaránt 2,6, az éttermi étkezés 1,6 százalékkal került többe. A sajt 3,7, a vaj, vajkrém 3,1, a száraztészta 2,3, a péksütemények 1,2, a tej 0,8 százalékkal olcsóbb lett.
A háztartási energia ára 3,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 8,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A járműüzemanyagok ára 2,6 százalékkal csökkent. Az állateledelek 7,0, a mosó- és tisztítószerek 2,1, a virág és dísznövény 1,9 százalékkal többe került. A szolgáltatások átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások 8,4, a tv-előfizetések 6,5, a taxi 4,6, a belföldi üdülés 3,2, a testápolási szolgáltatások 2,1 százalékkal - közölte a KSH.
Kapcsolódik
Mi húsvétkor is böjtölünk, Orbánék zabálnak
Magyarországon nem csak a vallásos emberek, és nem csak a húsvétot megelőző 40 nap böjtölnek: a magyar emberek nagy részénél egyre ritkábban kerül hús az asztalra. És más is egyre ritkábban kerül, ha már arról van szó. Közben a nép vérét szipolyozó, az EU-ra mutogató fideszes uraink luxusban dőzsölnek a tőlünk lopott pénzből.
Kapcsolódik
Nincs pénze az embereknek vásárolni, megállíthatatlan az üzletek forgalmának csökkenése
Az orbáni infláció miatt hónapok óta tart a kiskereskedelem bezuhanása. Februárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,8 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 14,5 százalékkal kisebb lett az értékesítés.
Kapcsolódik
DK: Orbán újra elismerte, hogy nem a szankciók okozzák az inflációt Magyarországon
Az orbáni infláció valójában az orbáni gazdaságpolitikának, azaz a forintgyengítésnek, a korrupciónak, az uniós pénzek elvesztésének, és a kiszámíthatatlan kormányzati döntéseknek a következménye; a magyarok az Orbán-kormány árát fizetik meg a boltokban.
