A Demokratikus Koalíció továbbra is azt követeli, hogy minden, a kormány és az Európai Bizottság között folytatott levelezést hozzanak nyilvánosságra - mondta a párt ügyvezető alelnöke csütörtökön Budapesten, online is közvetített sajtótájékoztatón.
Molnár Csaba úgy fogalmazott: a kormány hónapok óta gyakorlatilag semmit nem tesz azért, hogy az ország hozzájusson a "hatalmas korrupció miatt" felfüggesztett EU-s forrásokhoz. A "legfrissebb kormányzati hazugság most az volt", hogy elegendő az Európai Bizottság által támasztott feltételeknek csak egy részét teljesíteni - tette hozzá. Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának szerdai ülésén azonban Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos azt mondta, hogy ha az úgynevezett 27 szupermérföldkőből nem teljesül mindegyik, akkor "semmi sincs, nincs engedmény, tehát 26 nem elég, mind a 27-et teljesíteni kell" - emelte ki.
Molnár Csaba arra is kitért, hogy a DK parlamenti frakciója újra benyújtja az Országgyűlésnek azt a javaslatcsomagot, amiben összefoglalják, hogy szerintük mit kell tenni annak érdekében, hogy újra jöhessenek az uniós pénzek.
Az ellenzéki politikus kijelentette, hogy a kormány "láthatóan megpróbálja csődbe vinni" a fővárosi önkormányzatot.
A DK képviselőcsoportja ezért olyan módosító javaslatot nyújt be a központi költségvetéshez, ami a 2018-as szinten fagyasztaná be a helyi önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértékét. A Demokratikus Koalíció ezen túlmenően 180 milliárd forinttal javasolja támogatni a büdzséből a fővárosi közösségi közlekedést, a környezetbarát járművek beszerzését, az önkormányzati intézmények rezsijét, az utak és parkok felújítását és karbantartását, a köztisztasági és egészségügyi feladatellátást, valamint ebből fizetné a Lánchíd felújítására a kormány által megígért, de oda nem adott támogatást - mondta az EP-képviselő. Az intézkedések költségvetési fedezetéül a központi építési beruházások megszüntetése szolgálna, ezen belül is elsősorban a Budapest-Belgrád vasútvonal "teljes körű eltörlése" - jelezte.
Molnár Csaba arról is beszélt, hogy a fogyatékossággal élők ellátását biztosító intézmények ma nagyrészt 150-200 férőhelyesek, miközben jogszabály mondja ki, hogy ennél jóval kisebb, tíz, maximum húsz fő befogadására alkalmasakat kellene létrehozni. A DK parlamenti frakciója határozati javaslatot nyújt be, mert el kell indítani a halmozott fogyatékossággal élők támogatott lakhatását biztosító intézmények létrehozását a kis intézmények világában - közölte.
A gyermekek elleni bűncselekmények megelőzésének érdekében a DK javasolja, hogy civil szervezetekkel és önkormányzatokkal közösen dolgozzanak ki egy rendészeti, kommunikációs, szociális, oktatási és gazdasági intézkedéseket is tartalmazó nemzeti stratégiát - emelte ki az ügyvezető alelnök. A DK azt is kéri, hogy a kormány fogadja el az Európai Unió gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzéséről szóló jogszabálytervezetét, valamint hogy hirdessék ki az isztambuli egyezményt - tette hozzá.
A politikust kérdezték arról, hogy a szerdán nyilvánosságra hozott országjelentésben követelésként szerepel, hogy a kormány 2023 végéig vezesse ki a rezsicsökkentést. Molnár Csaba azt felelte, hogy a kabinet tavaly júliusban Magyarországon kivezette a rezsicsökkentést, "duplájára emelték a villamosenergia árát és hétszeresére emelték a gáz árát".
Arra a felvetésre, hogy a fogyasztók jelentős része a csökkentett árat fizeti, azt válaszolta, hogy a legszegényebbek, a legelesettebbek és a leginkább rászorulók esetében valóban kell rezsitámogatást adni, de amit a "kormány csinál, az nem az". Hozzátette, jobban szeretik azokat a megoldásokat, amiket a belga, a spanyol, a cseh vagy az osztrák kormány alkalmazott, amikor célzott pénzügyi támogatásokkal segítették a leginkább rászorulókat.
(MTI)
