A fertőzött területeken le kellene ölni minden disznót, mert óriási a veszélyforrás. A választások előtt azonban a Fidesz-kormány csak lapít.
Így hát mindenki csendben marad, mert az Orbán-kormány kénytelen volt előtérbe helyezni a fertőzéssel kapcsolatos lépések esetleges politikai hatásait. Mi meg nem értjük, hogy miért nincs a sarki hentesnél disznóhús, közben meg radikális pestisjárvány terjeng az egész országban. De mennyire vagyunk veszélyben?
Amiből kiderült, hogy nem az ellenőrzött sertéstelepek jelentik a nagyobb kockázatot, hanem sokkal inkább a háztartásban lévő állatok vagy a néhány sertésből álló kisebb telepek. Orbánnak azt javasolják, hogy „Belgium példáját követve az ország ASP-fertőzéssel érintett területén fel kellene számolni minden kis létszámú állományt, állami kártalanítást fizetve a tulajdonosoknak.” Azok a sertéstartó telepek, ahol 100 sertésnél kevesebb az elhelyezhető állatok száma, kis létszámú telepeknek számítanak.
Útközben valahol mégis megakadt a dolog.
Ha már nyáron ilyen drasztikusnak találták a sertéspestis helyzetét, akkor a beavatkozás miért nem történt még mindig meg? Nos, mindenki csak találgat, de mivel a tervezetben nyíltan le lett írva, hogy nincsen alternatívája a tervezett intézkedéseknek és a járvány a mai napig akut, így egyhangúan arra lehet következtetni, hogy politikai döntés áll a háttérben.
Feltételezhető, hogy a Fidesz az önkormányzati választások előtt nem akarja a kisebb településeken magára vállalni ezt a nem túl népszerű rendelkezést.
Mivel az intézkedés legalább tízezer embert érintene, így valószínű, hogy a kormánypárt tiltakozással és különböző politikai következményekkel is szembekerülhet, ha végre a saját érdekei helyett a lakosságét helyezi előtérbe.
Már azt is tudják, hogyan fogják tálalni, csak Orbánnak kéne végre rábólintania.
Finoman megkerülnék a dolgokat, csak úgy, ahogy szokták, majd az emberek képébe tolnák, hogy amit meg kell tenni, azt meg kell tenni: "szakmai szempontból az intézkedés elkerülhetetlen, és ezzel megelőzhető az egész sertéságazatot és az egész társadalmat is érintő kár”.
A döntés kihirdetését Nagy István agrárminiszternek szánják, aztán jöhetnek szépen sorjában az ország főállatorvosaitól származó nyilatkozatok is. A hitelesség nevében az Agrárminisztérium helyettes államtitkárának, Bognár Lajosnak is főszerepet adtak, akiről azért elég nehéz elhinni, hogy ne tudott volna erről a felfestő tervezetről, amikor nyár végén, az MTI-n azzal nyugtatott minket, hogy csak a vaddisznók körében terjed a vírus. De lehet, hogy a neve is csak véletlen került azok közé, akik látták a nyilatkozatot.
Három javaslatot is megírtak, attól függően, hogy Orbánék mekkora részen és kinek a malacait ölnék meg.
A: A legdrasztikusabb verzió: „a fertőzött területen valamennyi kislétszámú sertésállományt kiirtanak állami kártalanítás mellett.”
B: „Egy kisebb részen a fertőzött területen belül található úgynevezett szigorúan korlátozott területen vágják le az állatokat.”
C: „Azoknak az állatait ölik le, akik nem felelnek meg az előírásoknak, vagy akik ezt nem vállalják.„
A vírus 12 évvel ezelőtt jelent meg, a történések pedig elég negatív képet festenek a jövőre nézve. A nemzetközi tapasztalatok és a jelenlegi terjedés gyorsasága arra utal, hogy a vaddisznó állományban megállíthatatlan a terjedés addig, amíg nem lesz a betegséggel szemben hatásos vakcina elérhető. A jóslatok szerint a már most fertőzött területeken, sajnos még nagyon hosszú ideig jelen lesz a pestis.
És mi mikor kapunk normális tájékoztatást a történésekről?
Bezzeg, ha lenne otthon egy sertéstelep...
